Így használják fel az MI-t a keresztények üldözésére
A mesterséges intelligencia (AI/MI) lehetővé teszi a kormányok és az ellenséges szereplők számára, hogy csendesebb, gyorsabb és nehezebben leleplezhető módon azonosítsák, figyeljék és elhallgattassák a keresztényeket. Ami korábban hatalmas munkaerőt igényelt, ma már azonnal, nagy léptékben és olyan pontossággal elvégezhető, amellyel az emberi megfigyelés soha nem tudna versenyezni.
Kínában a hatóságok kamerákat telepítettek a templomok bejárataiba, egyes esetekben pedig a szentélyek belsejébe is. Ezek a kamerák arcfelismerő rendszerekhez kapcsolódnak, amelyek azonosítják a hívőket, és az információkat az állami adatbázisokba továbbítják. Hihetetlen, de a templomba járás csendesen tönkreteheti egy ember karrierjét, megakadályozhatja az egyetemi felvételt vagy korlátozhatja az utazást. Az Integrated Joint Operations System néven ismert nemzeti rendőrségi platform biometrikus adatokat, utazási előzményeket és kommunikációt gyűjt össze, hogy „gyanús” személyeket jelöljön meg. Ugyanazt a rendszert, amelyet először az ujgur muszlimok ellen vetettek be, a keresztény közösségek megfigyelésére is használják.
Ez a megfigyelés kiterjed az internetre is. Egy dokumentált esetben egy keresztény könyvklub tagjai megpróbálták ajánlani Kempis Tamás A Krisztus utánzása című művét a WeChaten, Kína domináns közösségi média és üzenetküldő alkalmazásán, amit több mint egymilliárd ember használ. Amint beírták a „Krisztus” szót, a platform szabályszegésként jelölte meg és blokkolta a bejegyzést, a kifejezést pornográfiával és „felbujtással” egyenrangúként osztályozva. Csak úgy tudták megosztani a címet, hogy egy betűt számmal helyettesítettek. Ez a gyakorlatban egy MI-vezérelt cenzúra: a keresztény tartalmak valós idejű szkennelése és elnyomása, mielőtt azok eljutnának a közönséghez.
A keresztények üldözése nem a múlté. Növekszik és változik. A világ minden táján a hívők még mindig brutális erőszaknak vannak kitéve: Nigériában falvakat támadnak meg, Indiában lelkészeket zárnak börtönbe, Pakisztánban pedig hamis istenkáromlás vádak után tömeges támadásokra kerül sor. De ezekkel a látható támadásokkal párhuzamosan egy újfajta elnyomás is terjed.
Irán módszerei másnak tűnnek, de ugyanazon az elven alapulnak: teljes láthatóság. Drónok, rögzített kamerák és arcfelismerő szoftverek vizsgálják a nyilvános tereket, és a képeket a kormányzati nyilvántartásokhoz kapcsolják.
Hivatalosan a rendszer az iszlám öltözködési szabályokat érvényesíti, de ugyanazt az infrastruktúrát fel lehet használni – és autoriter környezetben elkerülhetetlenül fel is fogják – a kereszténységre áttért emberek és az illegális egyházak nyomon követésére. Az ENSZ nyomozói dokumentálták, hogy ezek az eszközök már beépültek az egyetemekbe, a munkahelyekre és a közlekedési csomópontokba.
2023 júniusa és 2024 májusa között legalább 41 ország kormánya blokkolt olyan weboldalakat, amelyek politikai, társadalmi vagy vallási tartalmakat tároltak. A korlátozó környezetben élő keresztények számára a digitális kommunikáció nem opcionális, hanem az egyetlen módja annak, hogy tanítást kapjanak, istentiszteleteken vegyenek részt, vagy híreket kapjanak lelkipásztoraiktól. Amikor az algoritmusok automatikusan eltávolítják a prédikációkat, korlátozzák az élő közvetítéseket vagy elrejtik a vallási tartalmakat, az eredmény ugyanaz, mintha bezárnák a templom ajtaját.
Egy másik fegyver a deepfake [MI által készített hamisított tartalom. A szerk.]. Csak egy rövid hangfelvétel vagy néhány fénykép segítségével az AI-eszközök meggyőző hamis videókat vagy felvételeket tudnak létrehozni. A bűnözői hálózatok máris felhasználják ezeket zsarolás céljára.
Azokban az országokban, ahol a blaszfémia vádja börtönbüntetéshez vagy erőszakhoz vezethet, egy keresztény vezető hamis nyilatkozata halálos következményekkel járhat. Még a szabad társadalmakban is az ilyen támadások tönkretehetik a jó hírnevet és megoszthatják a közösségeket, mielőtt az igazság kiderülne.
XIV. Leó pápa már figyelmeztetett arra, hogy „a mesterséges intelligencia megfelelő etikai irányítást és szabályozási kereteket igényel, amelyek az embert helyezik középpontba, és túlmutatnak a puszta hasznosság vagy hatékonyság kritériumain”. Amikor a technológia az ember helyett a hatalmat szolgálja, az eredmény nem a haladás, hanem az elnyomás. A pápa felhívása az MI „erkölcsi architektúrájára” vonatkozóan nem absztrakció, hanem egy terv, amelyet az egyháznak most gyakorlatba kell ültetnie.
A katolikus egyház számára ez azt jelenti, hogy saját szabványokat kell felállítania a hívők védelme érdekében: biztonságos kommunikációt kell előírnia a egyházmegyékben és szolgálatokban, a papságot digitális kockázatokra kell képeznie, és gondoskodnia kell arról, hogy egyetlen katolikus intézmény se váljon olyan adatforrássá, amelyet a hívők ellen lehet felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a Szentszék erkölcsi tekintélyét felhasználva gyakorolnak nyomást a kormányokra és vállalatokra, hogy érvényesíthető védelmet biztosítsanak.
A szabadsággal rendelkező országok katolikusai számára ez azt jelenti, hogy azok szószólóinak kell lenniük, akiknek nincs szabadságuk. A törvények, a kereskedelempolitika és a technológiai szabványok vagy védelmezhetik az üldözötteket, vagy felfegyverkezhetik üldözőiket.
Az egyház számára a feladat egyértelmű: meg kell állítani az üldözést lehetővé tevő eszközök áramlását, mielőtt azok az elnyomók kezébe kerülnek. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának véleménye szerint az MI-alapú megfigyelés, az arcfelismerés és a biometrikus nyomkövető rendszerek exportjának ellenőrzése az egyik leghatékonyabb védelmi eszköz.
Ha Leo pápa felhívását komolyan veszik, az egyház vezető szerepet fog játszani annak biztosításában, hogy a kor eszközei ne forduljanak Krisztus teste ellen. Ha figyelmen kívül hagyják, akkor lemondunk erről a felelősségről, és a hallgatás a miénk lesz.
Forrás angol nyelven