Tűkön ülve…
De ami Szent Pálra igaz volt, igaz minden apostolutódra és minden kegyelemközvetítésre meghívott keresztényre is, még ha az ő szolgálatuk révén nem is olyan horderejű misztériumok ismerőivé válnak az angyalok és emberek, mint Szent Pálnál. Mert ma már lehet olyan apostolutód, akinek azt a „felfoghatatlan titkot” kell ismertté tennie, hogy a magzatok meggyilkolása bűn, még akkor is, ha a gyógyszergyárak hasznot hajtanak belőle, és a velük együttműködők esetleg meghosszabbíthatják nyomorult életüket, netán időleges békét vásárolhatnak azzal a világtól.
Ezt megfontolva megfogadtam Az égbekiáltó halálkultúra felhívását, és levéllel fordultam a püspökeinkhez. Kértem tőlük, hogy hivataluk súlyával támogassák az állami hatóságok előtt az abortált sejtvonalon gyártott kötelező MMR oltással szembeni etikus alternatíva választhatóságának biztosítását. Mert ez a kötelező védőoltást egy szándékosan meggyilkolt magzat életben tartott sejtjein gyártják. De mivel létezik ugyanilyen hatású, nem emberi sejtvonalon gyártott etikus oltás, amivel ki lehetne váltani a kötelezőt, minden katolikus kötelessége az lenne, hogy tiltakozzon és küzdjön a kiváltás jogi lehetőségéért. Ahogy a magisztérium mondja:
„Ezért az orvosoknak és a családapáknak kötelességük alternatív vakcinákat igénybe venni (ha vannak ilyenek), nyomást gyakorolva a politikai hatóságokra és az egészségügyi rendszerekre, hogy más, erkölcsi problémamentes vakcinák is elérhetővé váljanak. Szükség esetén a lelkiismereti okokból történő tiltakozáshoz kell folyamodniuk az abortált emberi magzati eredetű sejtvonalakból előállított vakcinák felhasználása tekintetében. Ugyanígy minden eszközzel (írásban, a különböző egyesületeken, tömegtájékoztatási eszközökön stb. keresztül) ellenezniük kell azokat az oltóanyagokat, amelyeknek még nincs erkölcsileg elfogadható alternatívája, nyomást gyakorolva annak érdekében, hogy olyan alternatív oltóanyagok készüljenek, amelyek nem kapcsolódnak az emberi magzat abortuszához, és szigorú jogi ellenőrzést kell kérniük a gyógyszeripari gyártók felett”
Szent Pál „számtalan fáradság, igen sokszor fogság, módfelett való verések, gyakori halálveszély közepette” tett eleget hivatásának, teljesítette be a kegyelmet, amely így „nem volt hiábavaló”. Ki gondolhatná ezek után, hogy egy mai apostolutód számára megterhelő és lehetetlen lenne egy levelet írni, amelyre a várható legkeményebb válasz annak figyelmen kívül hagyása?
Pedig úgy tűnik, hogy az apostoli hivatás teljesítése ma már ilyen hallatlan nagy veszélyek miatt is ellehetetlenülni látszik, mert vagy nem akarják, hogy tudjak róla, ezért nem tájékoztattak, vagy tényleg nem akadt egyetlen püspök sem, aki fel tudta volna emelni a telefont, vagy egy levelet tudott volna írni valamely állami potentátnak, hogy „né, uraim, lépni kéne valamit, mert gáz ez a helyzet”. Pedig mostanában nem láttam püspökakasztást, de még nyilvános bíboros-vesszőzést sem hasonló főbenjáró bűnök miatt.
A leveleimre négy püspök válaszolt, egyikük személyes hangvételű levélben köszönte meg, anélkül, hogy bármit is írt volna magáról a felvetésről. Egy érsek atya úgy érezte, hogy ez a kérdés meghaladja a kompetenciáját, de ígérte, hogy amint találkozik a “kiváló morálteológus” püspökkari elnökkel, felhívja figyelmét a kérdésre. A bíboros úr „aggodalommal olvasta” soraimat, továbbította szakértőknek, illetve a püspöki konferenciának, hogy közös állásfoglalás születhessék az ügyben.
Nincs ismeretem arról, hogy kik lehettek a szakértők, hogy mi lett a szakértői vizsgálat eredménye, született-e közös püspökkari állásfoglalás, de nem sokkal később levelet kaptam a püspöki kar “kiváló morálteológus” elnökétől. Veres András püspök úr levele zavarba ejtett, amely zavarom azóta sem csökkent.
A püspök úr felhívta figyelmemet arra, hogy súlyos lelkiismereti kérdésről van szó, amelyben a Tanítóhivatal adhat eligazítást, néhány idézetet hozott arról, hogy a Tanítóhivatal szerint mi vonatkozik a kutatók felelősségére (!), majd analogia iuris-ként hivatkozott a Hittani Kongregáció Covid-járvány alatt született jegyzékére (súlyos veszélyhelyzet), illetve figyelmembe ajánlotta a Magyar Bioetikai Társaság oldalát és kiadványait. De egy szót sem ejtett arról, hogy az etikus vakcina biztosítására irányuló törekvést támogatandónak ítélik vagy sem.
De mivel nyilván nem véletlenül ajánlotta a Magyar Bioetikai Társaság oldalát, végigböngésztem azt a rejtett üzenetért. Megérte, mert két dolgot is megtudhattam: egyrészt azt, hogy a covid még a Bioetikai Társaság tevékenységet is elfújta (2020 után még beszámoló sem került fel az oldalukra) – talán mert kiderült, hogy a bioetikát kellemetlen és kényelmetlen dolog éles helyzetben gyakorolni. Másrészt pedig azt, hogy a morálteológus püspökkari elnök egy olyan társasági állásfoglalást tart aktuálisnak az MMR oltásról, amely 2013-ban azért találta elfogadhatónak az abortált sejtvonalon gyártott MMR oltást, mert nincs etikus alternatívája.
Pedig ez az állítás már akkor sem volt igaz, hiszen a 2005-ben kiadott vatikáni dokumentum (ld. Pápai Életvédő Akadémia 2005. június 9-én kelt dokumentumának 7. lábjegyzetét) már több etikus alternatívát is ismer (The Kitasato Institute produce four vaccines against rubella, called Takahashi, TO-336 and Matuba, prepared with cells from rabbit kidney, and one (Matuura) prepared with cells from a quail embryo).
Hogy ne maradjon tévedésében az Elnök úr, azonnal válaszoltam levelére, örömmel tájékoztatva őt arról, hogy van etikus alternatíva, például a japán Takeda gyógyszergyár Szárított Élő, attenuált Mumps vakcinája illetve az Élő, attenuált Morbilli és Rubeola vakcinája, illetve kérve őket az ügy támogatására. Erre a levelemre nem érkezett válasz, vagy mert övön, netán méltóságon aluli volt, vagy mert Isten malmai igen lassan őrölnek.
Ezért aztán azóta is tűkön ülve várom levelemre a választ, várom a közös püspökkari állásfoglalást, de még inkább minden püspök saját hivatalának és hivatásának jogán tett állásfoglalását, az állambácsinak írott püspöki leveleket, telefonokat, tiltakozó akciókat, virrasztásokat, rózsafüzér-körmeneteket, fáklyás felvonulásokat. Márcsak azért is, mert ugyan mivel lehetne veszélymentesebben és egyszerűbben teljesíteni kötelességüket? Lám, még egy nyomorult hajótörés, kígyómarás sem szükséges hozzá, elég egy levél…
De addig is, mivel már berúgta az ajtót az oltó-szeptember, amikor az MMR-oltás második adagját kapják meg a hatodikos gyerekek, leírom a módját a kötelező MMR-oltás kiváltásának.
A kötelességtudó keresztény a nemrég beolvadt OGYÉI-hez fordulhat emailben elküldött kérvénnyel. A kérvényben a gyerek adatain kívül indoklást kell adni, illetve meg kell nevezni az MMR oltás kiváltására kiválasztott oltást. Mivel az MMR oltást a Takeda két oltása váltja ki, ezért a két oltásra két kérvényt kell beadni:
igenyles_mumps-1Letölt
igenyles_rubeol-1Letölt
Az indoklást nem szükséges a kérvényben pontozott helyre írni, lehet a kérvényhez csatolva küldeni, erre a célra bevált ez a dokumentum:
indoklas-1Letölt
A kérvényt egy orvosnak kell aláírnia. Ez nem feltétlenül a gyerekorvos, bármely működő „kezelőorvos” aláírhatja. Az így elkészült kérelmet viszont a szülőknek kell elküldeni a megfelelő email-címre (egyedi kukac ogyei.gov.hu)
A beadott kérelmet általában néhány napon belül jóváhagyják, erről egy elektronikusan aláírt dokumentum születik, amely egy évig érvényes. Ez idő alatt kell beoltatni a gyereket a beszerzett etikus oltóanyaggal. Ebből az elektronikus engedélyből lehet papír alapú dokumentumot készíttetni közjegyzőnél, kérelmenként 2300 Ft-ért. Ezt aztán lehet lobogtatni az iskolában, illetve az oltóanyag beszerzése és szállítása során is.
Ez utóbbi az újabb komoly nehézség: a gyógyszerimportőr cégek közül eddig egy sem vállalta ezen oltóanyagok behozatalát, így futár révén kell behozni azokat. De mivel hűteni kell az oltóanyagokat, ez igen komoly szervezést igényel és néhány százezres költséggel jár, a választott megoldástól függően. A legbiztosabb módszer az eddigi tapasztalatok szerint az érintett családok összefogása, egy futár kiutazása, mert így az oltóanyag gyorsan érkezik meg, a költségek pedig megoszlanak.
De talán a püspöki kar várva várt állásfoglalása ez utóbbira vonatkozóan is segítség lehet, mert biztos vagyok benne, hogy ezeket a költségeket vagy leírhatóvá teszik az egyházi adóból, vagy a közös püspökkari evangelizációs alapból fogják finanszírozni addig is, amíg az államot nem szorítják rá az etikus vakcinák használatára…
Ezért aztán mindannyian tűkön ülve várhatjuk a Püspöki Konferencia állásfoglalását.
Forrás:
wordpress.com/2023/09/02/tukon-ulve/
