3
4
1
2
Ivánka Endre: Sacrum Imperium és Rex Christianus A KÖZÉPKOR POLITIKAI VILÁGKÉPÉNEK SZAKRÁLIS HÁTTERE In: THEOLOGIA HITTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT KIADJA A KIR. MAGY. PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM HITTUDOMÁNYI KARA …több
Ivánka Endre: Sacrum Imperium és Rex Christianus
A KÖZÉPKOR POLITIKAI VILÁGKÉPÉNEK SZAKRÁLIS HÁTTERE
In: THEOLOGIA HITTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
KIADJA A KIR. MAGY.
PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM
HITTUDOMÁNYI KARA
1940., 7.
Bevezető
Köztudomású, hogy a középkor az Egyháznak azt a tanítását, mely szerint minden politikai hatalom az Istentől származik, nemcsak abban a legáltalánosabb értelemben ismerte el, hogy az erkölcs és a «ius naturale» követelményeiből vezette le az állam létjogosultságát és az állami élet alapelveit, hanem abban a szorosabb értelemben is, hogy – legalább a keresztény kultúrközösségen belül – minden politikai hatalom gyakorlását Krisztus királyságával hozza kapcsolatba ; sehol sem találjuk szebben kifejtve a Krisztus királyságáról szóló tanítást, mint a középkor politikai vonatkozású és az állam elméletével foglalkozó műveiben, például Aquinoi Szent Tamás «De regimine principum» c. munkájának Ptolemaeus de Lucca által írt folytatásában.
Hogy az erre az alapelvre felépített politikai világkép azonban, részleteiben és konkrét fogalmazásában, hogyan alakult, az nem igen ismeretes még eléggé. Katolikus és nemkatolikus részről külföldön sokat beszélnek az utolsó évtizedekben a középkori «Imperium» gondolatáról ; azt lehetne hinni, hogy a keresztény «monarchia universalis», a «Birodalom» világuralmi igénye, az «imperator christianus»-nak min- den keresztény állam és fejedelem fölött gyakorolt fennhatósága volt a középkor egyedüli politikai koncepciója. Hogyan egyeztethető össze azonban ez a koncepció a «Szent Korona» eszméjével, melyet szintén a középkor legértékesebb örökségeként hagyományozott reánk, magyarokra ? Már ez a kérdés is mutatja, hogy éppen magyar szempontból is milyen fontos az egész probléma tisztázása. Mit jelent – a középkor részére – a római császárság, a keresztény-római világbirodalom eszméje egyrészről, a keresztény királyság, például a magyar szent korona eszméje másrészről? Milyen viszonyban áll a középkor politikai világképében a keresztény királyság a római császársághoz?
Ennek a kérdésnek a tisztázásához előbb meg kell állapítanunk, hogy mi adja – a középkori felfogás szerint – az egyiknek is, a másiknak is, a szakrális jelleget és csak azután dönthetjük el azt a kérdést, hogy milyen viszonyban állnak egymáshoz.
A teljes tanulmány a feltöltött .pdf-ben.
Forrás:
hungaricana.hu/hu/view/PazmanyHTK_Theologia_07/
A KÖZÉPKOR POLITIKAI VILÁGKÉPÉNEK SZAKRÁLIS HÁTTERE
In: THEOLOGIA HITTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
KIADJA A KIR. MAGY.
PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM
HITTUDOMÁNYI KARA
1940., 7.
Bevezető
Köztudomású, hogy a középkor az Egyháznak azt a tanítását, mely szerint minden politikai hatalom az Istentől származik, nemcsak abban a legáltalánosabb értelemben ismerte el, hogy az erkölcs és a «ius naturale» követelményeiből vezette le az állam létjogosultságát és az állami élet alapelveit, hanem abban a szorosabb értelemben is, hogy – legalább a keresztény kultúrközösségen belül – minden politikai hatalom gyakorlását Krisztus királyságával hozza kapcsolatba ; sehol sem találjuk szebben kifejtve a Krisztus királyságáról szóló tanítást, mint a középkor politikai vonatkozású és az állam elméletével foglalkozó műveiben, például Aquinoi Szent Tamás «De regimine principum» c. munkájának Ptolemaeus de Lucca által írt folytatásában.
Hogy az erre az alapelvre felépített politikai világkép azonban, részleteiben és konkrét fogalmazásában, hogyan alakult, az nem igen ismeretes még eléggé. Katolikus és nemkatolikus részről külföldön sokat beszélnek az utolsó évtizedekben a középkori «Imperium» gondolatáról ; azt lehetne hinni, hogy a keresztény «monarchia universalis», a «Birodalom» világuralmi igénye, az «imperator christianus»-nak min- den keresztény állam és fejedelem fölött gyakorolt fennhatósága volt a középkor egyedüli politikai koncepciója. Hogyan egyeztethető össze azonban ez a koncepció a «Szent Korona» eszméjével, melyet szintén a középkor legértékesebb örökségeként hagyományozott reánk, magyarokra ? Már ez a kérdés is mutatja, hogy éppen magyar szempontból is milyen fontos az egész probléma tisztázása. Mit jelent – a középkor részére – a római császárság, a keresztény-római világbirodalom eszméje egyrészről, a keresztény királyság, például a magyar szent korona eszméje másrészről? Milyen viszonyban áll a középkor politikai világképében a keresztény királyság a római császársághoz?
Ennek a kérdésnek a tisztázásához előbb meg kell állapítanunk, hogy mi adja – a középkori felfogás szerint – az egyiknek is, a másiknak is, a szakrális jelleget és csak azután dönthetjük el azt a kérdést, hogy milyen viszonyban állnak egymáshoz.
A teljes tanulmány a feltöltött .pdf-ben.
Forrás:
hungaricana.hu/hu/view/PazmanyHTK_Theologia_07/