3
4
1
2
Bolberitz Pál: Szekularizáció és szekularizmus Korunk, 2014/5. A szekularizáció a latin saeculum szóból származik, ami világot jelent. A szekularizáció jelentése az elvilágiasodás fogalmát fejezi …több
Bolberitz Pál:
Szekularizáció és szekularizmus
Korunk, 2014/5.
A szekularizáció a latin saeculum szóból származik, ami világot jelent. A szekularizáció jelentése az elvilágiasodás fogalmát fejezi ki. Ezzel a fogalommal kapcsolatos a szekularizmus kifejezés is, ami későbbi eredetű, és az elvilágiasodás jelenségét ideológiaként értelmezi. […]
Az elvilágiasodás fogalma késõbb mind elterjedtebb lett Európában, és a deszakralizációval került kapcsolatba. A deszakralizáció nehezen lefordítható, de jól körülírható terminus. Szó szerint azt jelenti, hogy „szentségtelenítés", ám ez félreérthetõ fogalom. Elõször tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mit jelent a szentség. Itt most nem a keresztény egyházakban ismeretes kegyelemközvetítõ eszközökrõl van szó, hanem a „szent" tagadásáról vagy profanizálásáról. Helyesen mutat rá a 20. század elején írt kiváló vallásbölcseleti mûvében Rudolf Otto (Das Heilige), hogy a vallástudomány és vallásfilozófia alapvetõ fogalma, a „szent" valójában egy mysterium fascinosum et tremendum („elbûvölõ és félelmetes titok"). Minden vallásban megtalálható valamiféle alapkate- góriaként a sacralitas, vagyis a sacrum, ami az Istenhez, istenihez, avagy az istenek- hez való tartozást jelenti. A szenttel szemben áll a profán, vagyis az Istenhez tarto- zóval szemben áll a világi fogalma. Tehát a deszakralizáció az Istenhez való tartozás ellentéte, vagyis Istentõl való eltávolodás, elkülönülés összefüggésében jelenik meg. […]
A szekularizáció elsősorban anyagi érdekekben gyökerező világszemlélet (hiszen az egyházi birtokok és egyházi intézmények világi hatalmak kezébe jutatatásáról volt szó). Ám ez a beállítottság fokozatosan szekularizmussá változott, mert ideológiai megalapozást igényelt az elvilágiasodás ténye. A szekularizmus eszmei gyökereit már felfedezhetjük Hobbes Leviatán című művében, ahol a szerző úgy beszél az államhatalomról mint megfellebbezhetetlen nagyságról, melynek mindenhez joga van.
A teljes tanulmány a feltöltött .pdf-ben
Forrás:
oszk.hu/…0458/00604/pdf/EPA00458_korunk_2014_05_058-062.pdf
Szekularizáció és szekularizmus
Korunk, 2014/5.
A szekularizáció a latin saeculum szóból származik, ami világot jelent. A szekularizáció jelentése az elvilágiasodás fogalmát fejezi ki. Ezzel a fogalommal kapcsolatos a szekularizmus kifejezés is, ami későbbi eredetű, és az elvilágiasodás jelenségét ideológiaként értelmezi. […]
Az elvilágiasodás fogalma késõbb mind elterjedtebb lett Európában, és a deszakralizációval került kapcsolatba. A deszakralizáció nehezen lefordítható, de jól körülírható terminus. Szó szerint azt jelenti, hogy „szentségtelenítés", ám ez félreérthetõ fogalom. Elõször tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mit jelent a szentség. Itt most nem a keresztény egyházakban ismeretes kegyelemközvetítõ eszközökrõl van szó, hanem a „szent" tagadásáról vagy profanizálásáról. Helyesen mutat rá a 20. század elején írt kiváló vallásbölcseleti mûvében Rudolf Otto (Das Heilige), hogy a vallástudomány és vallásfilozófia alapvetõ fogalma, a „szent" valójában egy mysterium fascinosum et tremendum („elbûvölõ és félelmetes titok"). Minden vallásban megtalálható valamiféle alapkate- góriaként a sacralitas, vagyis a sacrum, ami az Istenhez, istenihez, avagy az istenek- hez való tartozást jelenti. A szenttel szemben áll a profán, vagyis az Istenhez tarto- zóval szemben áll a világi fogalma. Tehát a deszakralizáció az Istenhez való tartozás ellentéte, vagyis Istentõl való eltávolodás, elkülönülés összefüggésében jelenik meg. […]
A szekularizáció elsősorban anyagi érdekekben gyökerező világszemlélet (hiszen az egyházi birtokok és egyházi intézmények világi hatalmak kezébe jutatatásáról volt szó). Ám ez a beállítottság fokozatosan szekularizmussá változott, mert ideológiai megalapozást igényelt az elvilágiasodás ténye. A szekularizmus eszmei gyökereit már felfedezhetjük Hobbes Leviatán című művében, ahol a szerző úgy beszél az államhatalomról mint megfellebbezhetetlen nagyságról, melynek mindenhez joga van.
A teljes tanulmány a feltöltött .pdf-ben
Forrás:
oszk.hu/…0458/00604/pdf/EPA00458_korunk_2014_05_058-062.pdf