(LifeSiteNews) — A New York Times legutóbbi véleménycikkében három transzplantációs központhoz tartozó orvos javasolta a halál jogi definíciójának kiterjesztését, hogy több szervet lehessen transzplantációra felhasználni. Érdekes módon cikkük végén elismerték, hogy ezt már korábban is megtettük: 1968-ban a Harvard orvosokból és etikusokból álló bizottsága kidolgozta az agyhalál definícióját – ugyanazt az alapvető definíciót, melyet ma a legtöbb [szövetségi] állam használ. A bizottság első jelentésében megjegyezte, hogy „nagy szükség van a reménytelenül kómában fekvő betegek szöveteire és szerveire, hogy helyreállítsák azok egészségét, akik még megmenthetők”. Ezt a őszinte értékelést egy bíráló kifogása miatt kihagyták a végleges jelentésből. De ez irányadó értékelés kellene, hogy legyen a mai halál és szervátültetési szakpolitikában. Agyhalál/halál neurológiai kritériumok alapján Röviddel azután, hogy Dr. Christiaan Barnard elvégezte az első …
Ez egyszerűen nem igaz, hanem összesküvés elmélet. Saját tapasztalatból beszélek. Egyszer az egyik alkalmazottunkat áramütés érte 0,4 kV-os hálózaton. Kb. 15 perc telt el amíg leszedték az oszlopról és elkezdték az mesterséges légzést meg a szívmasszázst. Utána a korházban gépekre tették, de már agyilag halott volt. Tizenegy napig tartották a gépeken, míg a tüdeje el nem tályogosodott teljesen és fel nem adta a szolgálatot. Amikor a tüdeje elfogyott, a szíve megállt, és akkor lekapcsolták a gépeket. Az orvos bevallotta, hogy az első perctől tudta, hogy az ember már halott, de nem mondhatta ezt a családnak. Tehát az agyhalál nem kitaláció, hanem kőkemény valóság...