Tanúságtétel a gyergyószentmiklósi ikon könnyezésének X. jubileumán

(Gyergyószentmiklós, 2018. február 17.)

Laudetur Iesus Christus!

A gyergyószentmiklósi Istenszülő ikonjának könnyezése napra pontosan 10 esztendővel ezelőtt vette kezdetét. Ft. Bazsó-Dombi Attila gör. kat. atyától, lelkinapunk szervezőjétől kaptam azt a megtisztelő felkérést, hogy mint természettudományban is némiképp jártas római katolikus teológus, aki szemtanúja lehettem a csodának, tegyek tanúságot a Gyergyói Szűzanyánk könnyezéséről. Megrendülve, de hálatelt szívvel és örömmel állok most itt, és osztom meg mindazt, amit láttam és hallottam, aminek tanúja voltam, s hogy milyen meggyőződés alakult ki bennem és milyen felismerésre jutottam.

Bazsó-Dombi Attila 2. kiegészítéséhez:

Természetesen nem állítottam olyat, hogy a könnyezés kezdeti dátumának nem volna liturgikus jelentése. Az egyházi évben minden nap rendelkezik liturgikus jelentéssel, kiemelten a vasár- és ünnepnapok, továbbá minden napnak megvan a maga olvasmányrendje is.

A tanúságtételem írott szövegében, ha figyelmesen olvassuk, egészen pontosan ez áll: „A könnyezés kezdete a bizánci naptárban nem hordoz különösebb érdekességet. Figyelemre méltó azonban a latin naptárban ennek a napnak a Szenvedő Istenanyával való kapcsolata…” Tehát éppen hogy felhívtam a figyelmet egy fontos liturgikus összefüggésre, mégpedig a latin naptár alapján.

A nap liturgiájának a Szenvedő Istenanyával való egyértelmű és közvetlen kapcsolatát én a latin naptárban találtam meg.

Ezzel együtt a 2. pontban tett értékes kiegészítést a nap nagyböjti perikópáiról, valamint a 3. pontban az érdekes történelmi kapcsolatról hálásan köszönöm.

Isten fizesse a megosztást!
Szeretnék 3 pontban kiegészi'tést tenni:
1. A karizmatkus.hu-n a GyergyóTV linkelt tudósi'tásánál bővebb beszámoló tekinthető meg itt:
Mária könnyei alatt – Gyergyószentmiklós, 2018. február 17. (TVR1 – MAGYARADÁS – Út, Igazság, Élet – 2018.03.13.)
2. Fülep Dániel róm. kat. teológus és okl. biológus tanúságtétele szerkesztett változatának arra vonatkozó kijelentéséhez, miszerint a könnyezés kezdete dátumának nem volna liturgikus jelentése (B. Dombi Attila: A SZENVEDŐ ISTENSZÜLŐ GYERGYÓI KÖNNYEZÉSE):
Február 17.-e 2008-ban a Gergely-naptár szerint ünneplő görög katolikus magyaroknak Nagyböjt 2. vasárnapja volt, a kafarnaumi csoda evangéliumi részletével, amelyben Jézus meggyógyítja a kibontott háztetőn barátai által leeresztett bénát. A római katolikusok „A” sorozatú évének Nagyböjt 2. vasárnapi evangéliumi előírása Jézus Színeváltozása. A Julián-naptár szerint ünneplő román ortodoxok és görög katolikusok 2008. február 17.-én a Nagyböjtre készülődés heteit megnyitó „vámos és farizeus” vasárnapját tartották, a Reggeli Istentisztelet sajátos imájával: „A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem életadó Urunk,/ mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban,/ mert saját testem hajlékát megfertőztetve viselem,/ de mint irgalmas,/ a te jóságos kegyelmeddel/ tisztíts meg engem!/-/ Az üdvösség útjára taníts engem, Istenszülő,/ mert gyalázatos vétkekkel szennyeztem be lelkemet/ és tunyaságban töltöttem életemet,/ de imádságaid által tisztíts meg engem/ minden tisztátalanságtól!”
3. Az ikon-könnyezés kezdete dátumának rendki'vül gazdag történelmi kapcsolódásai közül a legkiemlekedőbb nemzet- és egyházpolitikai:
A görög katolikus román püspökök X. Szent Pius Pápának a görög katolikus magyar püspökség alapítási terve ellen „1912. február 17-én értekezletet tartottak, amelyről memorandumot intéztek a Szentszékhez. Ebben leszögezik: maga a nyelv, melyet valaki beszél, nem egyetlen kritériuma a nemzetiségnek. A magyar nyelvet valamennyi értelmiségi román beszéli, s két-három évtized múlva beszélni fogja az ország egész lakossága. Ezért a magyar egyházmegyébe átengedik azokat a paróchiákat, amelyeknek hívei a mindennapi társalgásban a magyar nyelvet használják, de ragaszkodnak a román szertartáshoz. Az énekek a liturgia lényeges elemei, tehát azon még énekelni sem lehet magyarul.”