(MT 10,16-17) Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroztatnak benneteket!
Én nem ítélem el őket az álnév miatt. Ez nem őket minősíti, hanem az egyház állapotát. Ott tartunk, hogy manapság büszkén felvállalhatod az egyházban az indiántáncot a misén, a pacsamama-kultuszt, a szivárványos szexuális magatartásodat, a hippimiséket, csak egy dolog miatt bélyegeznek meg: ha hű maradsz a tradícióhoz.
Az ökumenizmus sajátos értelmezése miatt - amit a katolikus egyház vezetői sajnos elfogadnak- az jelenti az ökumenét, hogy a katolikusok elhagynak mindent, amit a többiek nem hisznek (Szentháromság, Mária tisztelet stb.), cserébe felvesznek mindent, amit a többi egyház/szekta fontosnak tart (inkluzivitás, világegyház, minden egyház egyenlő stb.)
A máriapócsi méhek csodája: A XIX. század közepe táján gyilkosság történt egy Máriapócshoz közeli községben. A körülmények és a nyomok arra utaltak, hogy egy ottani ember követte el a gyilkosságot, aki teljesen ártatlan volt, de ezt az embert mégis halálra ítélték. Utolsó kívánságaként még egyszer elmehetett Pócsra imádkozni. Amikor a megfelelő őrizet mellett belépett a templomba, a bilincsek lehullottak róla. Ez bizonyította ártatlanságát, s ez mentette meg az életét. Ugyancsak a XIX. században egy bizonyos férfi sokat szenvedett a lábát sújtó köszvény miatt, mankó nélkül járni sem tudott már. Egyik szomszédja biztatására elvitette magát Pócsra, hátha ő is meggyógyul. Útközben töprengett, hogy gyógyulása esetén mit tehetne hálából? Mivel méhész volt, elhatározta, hogy egy család méhet ajándékoz a templomnak. A templomban imádkozva megszűntek a fájdalmai, és már gyalog ment haza, miközben addig győzködte magát, míg a méhek templomnak ajándékozásáról …több
Figyelem az USA kongresszusi meghallgatásait idegen űrhajókkal és lényekkel való kapcsolatba lépésekről. Bennfentes ügynököktől, dolgozóktól döbbenetes titkok kerülnek napfényre. Tehát mégis igaz? Tegyük fel, hogy igen. Ezzel kapcsolatban merült fel bennem: – Vajon az egyház kidolgozta az idegen világokkal kapcsolatos teológiáját? – Hogyan illeszthetők be más civilizációk a teremtés–bűnbeesés–megváltás üdvtörténeti keretébe? – Vajon Jézus Krisztus minden világon megtestesült, vagy csak a Földön lépett be az anyagi világ létközegébe? – Ha csak a Földön, akkor az emberiségre vár, hogy evangelizáljanak más civlizációkat? – Mindezek fényében a János 10,16 értelmezhető-e idegen civilizációkra? (Jézus mondja: "Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók.") Várom gondolataitokat
A Tribune Chretienne francia katolikus lap azt írja, Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó kollégáit arról, hogy Macron megpróbálja rávenni az öt, konklávén résztvevő francia bíborost, hogy akadályozzák meg a guineai Robert Sarah megválasztását.
Macron hivatalos (wikipedia) vallása agnoszticizmus: "Az agnoszticizmus (a görög agnosztosz 'megismerhetetlen' szóból) egy olyan filozófiaiismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek(felsőbb hatalmak, természetfeletti) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világon." Egy nem katolikus, még ha örökli is a címet, hogy lehetne a Lateráni Bazilikának (minden bazilika anyjának) a kanonokja?
A püspök szerint Ferencnek kellett volna lenni az utolsó pápának. Látomásaiban az utolsó pápa, akit Péternek kellett volna hívni, üldöztetések közepette vezeti az egyházat, majd Róma elpusztul. Se nem Péter nem lett, és Róma sem pusztult el. És minden jel szerint lesz következő pápa is. Vagy a látomásokban nem szerepelt Ferenc, mert nem volt legitim?
A keresztény időszámítás első demokratikus szavazása az volt, amikor a nép választott Jézus és Barabbás közül. Az egyiket halálra a másikat életre. Ennyit a népfelség elvéről...
A középkori templomok tájolásának kutatása hazánkban nem kap elég nagy figyelmet. Valószínűleg azért, mert a modern ezoterikus szellemiség tévképzeteit rendelik ehhez a kérdéshez. Hogy ez mennyire nem igaz, és a templomok felkelő Naphoz való igazítása mennyire szerves része volt a középkori liturgikus és teológiai gondolkodásnak, és hogy akár a hittudomány , akár a történettudomány által is kutatásra érdemes téma, ennek bizonyítására vállalkoztam két részes tanulmányommal, mely a Vallástudományi Szemle 2024/1-2 számaiban jelent meg. Ez itt az első rész.
Szabó Ferenc: EUCHARISZTIA – VALÓSÁGOS JELENLÉT c. tanulmányát olvasva rá kellett döbbennem, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta a Katolikus Egyház Eucharisztia-felfogása nem egészen ugyanaz, mint a zsinat előtt. Sokkal inkább közeledik a protestáns nézetek felé, vagyis az évezredes hit fokozatos feladása zajlik. Szabó Ferenc Xavier Léon-Dufour francia jezsuita teológus írásait elemezve mutatja be ezt a folyamatot. Egy nagyon jellemző részlet a tanulmányból: "Léon-Dufour emlékeztet arra, hogy a XI. században tours-i Berengarius bizonyos „naturalista”, „dologi”, „fizicista” értelmezésekkel szemben hangsúlyozta, hogy az Eucharisztiában Krisztus „lelki jelenlétéről” kell beszélnünk. Ezért azzal vádolták, hogy tagadja a „valóságos jelenlétet”; az egyház elítélte, és az igaz hit megvallására kötelezte. A teológiatörténészek ma elismerik – írja szerzőnk –, hogy félreértették a „lelki” jelenlét jelzőjét. Léon- Dufour azt magyarázza, hogy a szóhasználat lényeges, …több