Mintha ide tartoznának Szent Atanáz gondolatai:
„Isten vigasztaljon meg benneteket! Hogy a többiek a templomokat erőszakkal megszállva tartják, miközben nektek ezen időkben e templomok előtt kell állnotok, nagyon elszomorít benneteket. Sajnos, ma ez van: Nekik vannak épületeik, nektek megvan az apostoli hitetek. Szállták bár meg templomainkat, de a hiten kívül állnak ők. Ti azonban hűségesek maradtok, akkor is, ha az istenházakon kívül kell maradnotok, mert bennetek van a hit.

Gondoljuk csak meg: Mi a fontosabb? Az épület vagy a hit? Természetesen az igaz hit! Ki nyert ebben a harcban, és ki vesztett? Az, aki az épületet birtokolja, vagy az, aki a hitet megőrzi?

Az épület persze jó, ha ott az apostoli hitet tanítják; szent, ha ott mindent szentül cselekszenek. Ti vagytok a szerencsések, akik hitetek által az Egyházban maradtatok, ti, akik szilárdan ragaszkodtok a hit alapjaihoz, ami az apostoli tradíció által át lett rátok hagyományozva. És ha szörnyű körülmények a hitet, mint oly sokszor, meg akarják ingatni, ez valójában soha nem jár sikerrel. A többiek azonban a mai válságos helyzetben eltértek a hittől.

Senki nem fogja a ti hiteteket legyőzni, szeretett testvéreim! Hisszük, hogy Isten egy napon egyházi épületeinket vissza fogja adni nekünk. Minél jobban erőlködnek a többiek, hogy a szent helyeket elfoglalják, annál inkább elszakadnak az Egyháztól. Bár azt állítják magukról, hogy ők alkotják az Egyházat, valójában azonban elszakadnak tőle, és tévútra térnek. A hagyományhoz hűségesnek maradt katolikusok azok – akkor is, ha csak egy tucatnyian vannak –, akik Jézus Krisztus igaz Egyházát alkotják.”

Remélem, hogy ez csak egy megrendelt hozzászólás volt. Charisma eddigi bejegyzései, bár nem voltak minden esetben koherensek, de mindig a jószándék, és a hit érződött bennük. Ebben a hozzászólásban az a lejáratni vágyó lelkület jelenik meg, amivel nap mint nap találkozunk bizonyos rosszindulatú személyek részéről.

Nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek a Charisma által írt felvetésen, hiszen az említett vádak józanul gondolkodó emberek előtt abszolút nem állhatják meg a helyüket. Ha ez az ön által írt komment igaz, akkor azt is elhiszem, hogy a pápa megnősül.

Közösségünk, mint a Szent X. Piusz Papi Testvérület része pontosan az ellen harcol, amit László András képvisel. Emiatt vetjük el a II. Vatikáni Zsinat utáni hamis tanításokat: vallásszabadság, ökumené. László András deklaráltan a pogány keleti misztika képviselője. A vele való bármilyen szimpátia pontosan a II. Vatikáni Zsinat szellemiségét jeleníti meg, lásd assziszi találkozó (1986). Közösségünk minden tagja vallja, az „extra ecclesiam nulla salus” elvét. Mindennemű vallásközi párbeszéd alatt csupán a pogányság, a szakadárság és az eretnekségnek a Katolikus Egyházba való megtérését tudjuk elfogadni.

A Habsburg restaurációval kapcsolatos felvetésre magánemberként Mindszenty Józsefnek, a szentéletű főpapnak elvét vallom, aki haláláig mind szóban, mind írásban hitet tett a legitimizmus mellett. Levelezése az interneten is megtalálható és bárki által ellenőrizhető. Az aradi vértanúk szabadkőművességéről nincs tudomásom. Tudtommal Kossuth lett szabadkőművessé az emigrációban, amikor New Yorkban tett látogatást. Az 1848-as eseményekkel magam teljes mértékben szimpatizálni nem tudok, hiszen Pezenhoffer Antal, a híres hitvédő írásaiból meggyőződhettem azokról az egyházellenes tendenciákról, amelyek sajnálatos módon ezen eseményekben jelen voltak. (Pl.: A katolikus vallás, mint államvallás megszüntetése, a Damjanich által meggyilkolt katolikus papok stb.) Természetesen a Mindszenty féle álláspont közösségünkben senkire nézve nem kötelező.

A László Andrással való szellemi szimpátia ugyanakkora abszurditás, mintha azt állítanánk, hogy hazánk híres ördögűzője, Gál Péter feketemiséket mond.

Simon Gábor atya

"A félig-tájékozottság nem elegendő!
Mindenki csak a "tradicionális miséről" beszél, pedig többről van szó: ezek a felfüggesztett papok nem csupán rituális kérdés miatt lettek elmarasztalva, hanem tanbeli eltérés és a katolikus egyházzal való nyílt szembe helyezkedésük miatt.
Simon Gábor és Aradi László olyan csoportoknak a vezetői, akiknek hátterében áll egy újgnosztikus guru, László András. Simon és Aradi olyan emberek élén állnak, akik a Habsburg-restauráción álmodoznak, s akiknek a szemében az aradi vértanúk szabadkőműves lázítók, Haynau viszont a magyar történelem egyik legkiválóbb egyénisége! Ilyen csoportoknak a papjai a fent nevezettek.
Simon Gábor szektájának a neve: „Szent Magyarországért Testvérület”. Sok más hasonló csoporttal együtt, akik a keleti vallásokkal, a „sámánizmussal” keverik össze a kereszténységet, aknamunkájuk célja: elvonzani a nemzeti érzelmű katolikusokat az Egyházból szekták süllyesztőibe, hogy nálunk (is) teljes káosz legyen a világnézetben...
A hívekre magabiztosan hat a félrevezetés, s amikor az ő miséjükön részt vesznek, lelki veszélybe sodródhatnak…"